Minden szombaton a helyi gazdák és kézmüvesek piacolnak a város közepén. Most érik az eper és a cseresznye. A cseresznye fákat a madarak ellen ugy vedik, hogy az egész ültetvény be van fedve és állandóan locsolják a fákat, amúgy még a réteket is locsolják, vizük pl. van. A cseresznye érett, de nem ropog, viszont az eper isteni. Olyan termelôtöl vettem, akik nem földben nevelik az epret, hanem asztalon ( jó nagy asztalon) , oxigéndus tápoldatban fürdik a növény és beállitjak az optimalis fényt, nemcsak finom, megmosni sincs miért. Egy helyes hölgytôl pedig hûtô- fûtö szatyrot vettünk. (Heylo bag) Igen szellemesen polisztirol golyócskákkal töltötte meg a teljesen hôszigetelô szatyrot- hollandoknál volt ilyen , azt hiszem a kavés termoszt tartották benne. Meg is vettük ajándékba, barátsága jeléül megkóstolhattuk a darolyás sütit, ami ebben sült meg. A piacozás utáni kávèt a város irodalmi kávéházában szürcsöltük. Magyarok a piacon is voltak,  pincér mamája félig orosz, félig magyar... Aztán el kacskaringóztunk Pictonba, ahonnan a Marlborough Sound öbleit, hegyeit a legjobban látni.